Szerbiai körutazás

kiegészítve Eszék, Újlak és Herkulesfürdő meglátogatásával

Online jelentkezés lezárva

Déli szomszédunk, Szerbia nem tartozik az európai turisztikai nagyhatalmak közé. Errefelé kevesebb a látnivaló, kevesebb a történelmi emlék, mint a nyugat-európai országokban. Ugyanakkor Szerbia a délszláv háborúk után egyértelműen elindult a fejlődés útján, egyre jobb infrastruktúrával várják a turistákat.
A látnivalók egy jelentős része magyar vonatkozású, már csak azért is, mert az ország fejlettebb északi fele (a Vajdaság) 1920-ig Magyarországhoz tartozott. A körutazás színesítésére beiktattuk a kelet-horvátországi Eszék és Újlak városát, valamint a délnyugat-erdélyi Herkulesfürdőt. Ezek a fontos turisztikai célpontok nem szerepelnek a horvát és az erdélyi programjainkban, mivel elég távol vannak azon körutazások útvonalától, Szerbiához való közelségük okán viszont ebben a programunkban meg tudjuk mutatni őket utasainknak.

1. nap: Palics (Palić), Szabadka (Subotica), Zenta (Senta)

Elutazás Székesfehérvárról a Piac téri parkolóból reggel 5.15-kor. Budapestről az autóbusz 6.30-kor indul a Déli pályaudvartól. Utazás a Kecskemét – Szeged – Röszke útvonalon Szerbiába. Első megállónk a határ után a híres üdülőhely, Palics. Ez a kisváros már az Osztrák-Magyar Monarchia idején fontos fürdőváros volt a Palicsi-tó partján, akkor épültek szép épületei nagyrészt magyaros szecessziós stílusban. A közös séta után a közeli Szabadka megismerése következik. Szabadka a Trianon előtti Magyarország harmadik legnagyobb városa volt, mind a mai napig a szerbiai magyarok kulturális központja. A soknemzetiségű város gazdag építészeti örökséggel rendelkezik, fő nevezetessége a pompás városháza, a magyarországi szecesszió remekműve. A városnéző séta után lesz szabadidő is, majd a Tisza-parti Zentára utazunk.
Zentát a Vajdaság „legmagyarabb” városának tartják, a lakosság döntő többsége még ma is magyarnak vallja magát. A város fő nevezetessége a zentai csata emlékkilátója a hatalmas városháza tornyában. Itt a szép kilátás mellett a helyiek bemutatják a magyar történelem egyik legfontosabb győztes csatáját. 1697-ben a város mellett mértek döntő csapást Savoyai Jenő herceg katonái a törökökre, és ezzel vált véglegessé Magyarország török uralom alóli felszabadítása.
Szállás Újvidéken (2 éj).

2. nap: Horvátország / Kelet-Szlavónia: Újlak (Ilok), Eszék (Osijek)

Kirándulás Horvátországba. Délelőtt az Újlaki család ősi fészkével ismerkedünk. A Duna fölé emelkedő, egykor hatalmas várból mára csak falak és egyes épületek maradtak meg. A várnegyed területén megnézzük azt a szép neogótikus templomot, ahol a Nándorfehérvári diadal hadvezére, Kapisztrán Szent János síremléke található, majd lehetőség lesz a várkastélyban berendezett történeti múzeum megtekintésére.
Ezt követően Kelet-Horvátország legnagyobb városa, Eszék felé vesszük az irányt, ahol a városnézés főbb állomásait a várnegyed egészen különleges barokk épületegyüttese, a katedrális, a belváros szecessziós palotái és a Dráva-parti hangulatos sétány jelentik.

3. nap: Újvidék (Novi Sad), Karlóca (Sremski Karlovci), Fruška Gora-i kolostorok

A délelőttöt Újvidéken, a Vajdaság fővárosában, Szerbia második legfontosabb városában töltjük. A város fő nevezetessége a Péterváradi erőd, melyet a Habsburgok a törökök 1692-es kiűzése után építettek, ez lett a birodalom egyik legnagyobb erődítménye. Érdemes körbesétálni a várfalakon, szép panoráma nyílik Újvidékre, a Dunára és a környező tájra. (Figyelem: az erődbe autóbusszal nem lehet felmenni, a kiszállító helytől 200 lépcső vezet fel – 5-10 perc. Aki a lépcsőzést nem vállalja, annak taxival lesz lehetősége felmenni – kb. 200 dínár/taxi.)
Az erőd megtekintése után séta Újvidék hangulatos belvárosában, szabadidő, majd utazás a Duna mentén Újvidék Szentendréjére, Karlócára. Ismerkedés a történelmi hangulatú kisvárossal, látogatás az ortodox katedrálisban és a Karlócai béke emlékkápolnájában.
A délutáni órákban a Fruška Gora (magyarul a Tarcal-hegység) híres kolostoraival ismerkedünk. Ezek a szerb ortodox kolostorok a XV-XVIII. században épültek, valaha 30 körül volt a számuk, ezek közül 17 maradt fenn. Látogatás 2-3 kolostorban (szép épületek, gyönyörű freskók), majd továbbutazás a szerb fővárosba, Belgrádba, szállás (3 éj).

4. nap: Belgrád, Zimony (Zemun)

Autóbuszos és gyalogos városnézés a szerb fővárosban. A fő látnivaló a Kalemegdan-erőd (az egykori Nándorfehérvári vár), mely a Száva és a Duna összefolyása fölé épült. A közös program után lesz szabadidő is a belvárosban (elegáns üzletek, hangulatos kávézók, éttermek). A délutáni órákban a Duna-parti Zimonnyal ismerkedünk. A régi Magyarország talán legdélibb városa manapság már Belgrád egy városrésze, hangulatos utcácskái és híres folyóparti éttermei turisztikai vonzerőt jelentenek. Lehetőség lesz felmenni a millenniumi kilátóba, ahonnan szép panoráma nyílik a Dunára és a városra. A kilátót 1896-ban állították fel, a honfoglalás ezredik évfordulóján.

5. nap: Szendrő (Smederevo) vára, Manasija-erődkolostor, Topola

Barangolás Belgrádtól délre. Először Szendrő városába látogatunk, ahol Szerbia legnagyobb középkori vára található. Ez a település az 1400-as években Szerbia fővárosa volt, amikor a törökök 1459-ben elfoglalták a várat, az a független Szerbia megszűnését jelentette hosszú évszázadokra. Ismerkedés a Duna partján álló hatalmas erődítménnyel, melynek a keleti részén álló citadella egészen látványos.
Ezután a török veszély idején épült Manasija-erődkolostorhoz látogatunk. A különleges épületegyüttes templomát értékes középkori freskók díszítik.
Délután a szerb királyi család, a Karađorđević dinasztia városába, Topolára utazunk. Ismerkedés a városka nevezetességeivel, melyek közül kiemelkedik a pompás mozaikokkal díszített Szent György-templom, benne a Karađorđević mauzóleummal.

6. nap: Viminacium, Galambóc (Golubac) vára, Vaskapu, Lepenski Vir, Kazán-szoros, Kladovo

Búcsú Belgrádtól, utazás keleti irányba. Délelőtt egy római kori város maradványait nézzük meg. Viminacium fontos tartományi székhely volt, több érdekes épületet is megmutatnak majd a helyiek.
A következő megállónk egy pazar fekvésű várrom a Duna jobb partján, a magyar történelemben is szerepet játszó Galambóc vára. Galambóc városkánál kezdődik a Vaskapu Nemzeti Park. A Vaskapu Európa talán legnagyobb szurdokvölgye, 100 km-en keresztül több száz méter magas hegyek között kanyarog a Duna. Az országút vagy a folyóparton halad, vagy a sziklák tetején, a látvány végig lenyűgőző. Többször lesz fotószünet útközben. A legvadregényesebb rész a Kazán-szoros, ahol a Duna mindössze 150 méter széles.
Még a Kazán-szoros előtt megtekintünk egy érdekes régészeti lelőhelyet a történelem előtti korból. Lepenski Vir európai hírű, egy különleges kőkorszaki kultúrával fogunk megismerkedni, a múzeum a legjobbak közé tartozik Szerbiában.
Szállás a Duna-menti Kladovo városában (1 éj). A szállodai szobák elfoglalása után az érdeklődőket az autóbusz elviszi a közeli Trajanus híd maradványaihoz. Szinte hihetetlen, hogy már az ókorban, Trajanus római császár uralkodása alatt híd épült a Dunán itt, ahol a folyam 1 km széles.

7. nap: Vaskapu (sétahajózás), Herkulesfürdő (Băile Herculane)

Körutazásunk megkoronázását jelenti a délelőtti 2 órás hajókirándulás a Dunán. A hajóról csodálatos panoráma nyílik a Vaskapu, a Kazán-szoros fenséges hegyvilágára. Jól látszik majd a Duna román oldalán Decebal dák király monumentális, sziklából kifaragott fejszobra.
A hajózást követően búcsú Szerbiától, átkelés Romániába, és továbbutazás a közeli Herkulesfürdőre. Ez a hatalmas hegyek között fekvő kisváros az Osztrák-Magyar Monarchia idején a birodalom egyik leghíresebb fürdőhelye volt, nagyszerű paloták, szállodák épültek. Ezeket az épületeket az utóbbi években elkezdték felújítani, még nincsenek kész a munkálatokkal, de ez az épületegyüttes így is jelentős turisztikai értéket képvisel.
A herkulesfürdői közös séta és szabadidő után indulás hazafelé a Karánsebes – Temesvár – Nagylak – Szeged – Kecskemét útvonalon. Érkezés Budapestre, aztán Székesfehérvárra a késő esti órákban.

4. éve folyamatosan a Fehérvár Travel kínálatában