Hosszú hétvége a Vajdaságban

belgrádi kirándulással

A Vajdaság 1920-ig Magyarországhoz tartozott, ma Szerbia autonóm tartománya, az ország legfejlettebb régiója. Itt a látnivalók jelentős része magyar vonatkozású. Sok magyar utazó számára nagyon kedveltek a határon túli magyarok által lakott vidékek, de nem csak nekik ajánljuk ezt az utazást, ideális választás egy hétvégi kirándulásra is. Az út elején a magyar emlékeken, kultúrán van a nagyobb hangsúly, de az utolsó napon a szerb főváros, Belgrád megtekintése is szerepel a programban.

1. nap: Palics (Palić), Szabadka (Subotica), Zenta (Senta)

Elutazás Székesfehérvárról a Piac téri parkolóból reggel 5.15-kor. Budapestről az autóbusz 6.30-kor indul a Déli pályaudvartól. Utazás a Kecskemét – Szeged – Röszke útvonalon Szerbiába. Első megállónk a határ után a híres üdülőhely, Palics. Ez a kisváros már az Osztrák-Magyar Monarchia idején fontos fürdőváros volt a Palicsi-tó partján, akkor épültek szép épületei nagyrészt magyaros szecessziós stílusban. A közös séta után a közeli Szabadka megismerése következik. Szabadka a Trianon előtti Magyarország harmadik legnagyobb városa volt, mind a mai napig a szerbiai magyarok kulturális központja. A soknemzetiségű város gazdag építészeti örökséggel rendelkezik, fő nevezetessége a pompás városháza, a magyarországi szecesszió remekműve. A városnéző séta után lesz szabadidő is, majd a Tisza-parti Zentára utazunk.
Zentát a Vajdaság „legmagyarabb” városának tartják, a lakosság döntő többsége még ma is magyarnak vallja magát. A város fő nevezetessége a zentai csata emlékkilátója a hatalmas városháza tornyában. Itt a szép kilátás mellett a helyiek bemutatják a magyar történelem egyik legfontosabb győztes csatáját. 1697-ben a város mellett mértek döntő csapást Savoyai Jenő herceg katonái a törökökre, és ezzel vált véglegessé Magyarország török uralom alóli felszabadítása.
Szállás Újvidéken (2 éj).

2. nap: Újvidék (Novi Sad), Karlóca (Sremski Karlovci), Fruška Gora-i kolostorok

A délelőttöt Újvidéken, a Vajdaság fővárosában, Szerbia második legfontosabb városában töltjük. A város fő nevezetessége a Péterváradi erőd, melyet a Habsburgok a törökök 1692-es kiűzése után építettek, ez lett a birodalom egyik legnagyobb erődítménye. Érdemes körbesétálni a várfalakon, szép panoráma nyílik Újvidékre, a Dunára és a környező tájra. (Figyelem: az erődbe autóbusszal nem lehet felmenni, a kiszállító helytől 200 lépcső vezet fel – 5-10 perc. Aki a lépcsőzést nem vállalja, annak taxival lesz lehetősége felmenni – kb. 2-300 dínár/taxi.)
Az erőd megtekintése után séta Újvidék hangulatos belvárosában, szabadidő, majd utazás a Duna mentén Újvidék Szentendréjére, Karlócára. Ismerkedés a történelmi hangulatú kisvárossal (ortodox katedrális, Karlócai béke emlékkápolnája stb.).
A délutáni órákban a Fruška Gora (magyarul a Tarcal-hegység) híres kolostoraival ismerkedünk. Ezek a szerb ortodox kolostorok a XV-XVIII. században épültek, valaha 30 körül volt a számuk, ezek közül 17 maradt fenn. Látogatás 2-3 kolostorban (szép épületek, gyönyörű freskók), majd visszautazás az újvidéki szállodába.

3. nap: Belgrád, Zimony (Zemun)

Autóbuszos és gyalogos városnézés a szerb fővárosban. A fő látnivaló a Kalemegdan-erőd (az egykori Nándorfehérvári vár), mely a Száva és a Duna összefolyása fölé épült.
Búcsúzóul a Duna-parti Zimonnyal ismerkedünk. A régi Magyarország talán legdélibb városa manapság már Belgrád egy városrésze, hangulatos utcácskái és híres folyóparti éttermei turisztikai vonzerőt jelentenek. Lehetőség lesz felmenni a millenniumi kilátóba, ahonnan szép panoráma nyílik a Dunára és a városra. A kilátót 1896-ban állították fel, a honfoglalás ezredik évfordulóján.
Délután hazaindulás, utazás az Újvidék – Röszke – Szeged – Kecskemét útvonalon. Érkezés Budapestre, majd Székesfehérvárra a késő esti órákban.

3. éve folyamatosan a Fehérvár Travel kínálatában