
Palics: a Monarchia fürdővárosának egy szecessziós épülete
Déli szomszédunk, Szerbia nem tartozik az európai turisztikai nagyhatalmak közé. Errefelé kevesebb a látnivaló, kevesebb a történelmi emlék, mint a nyugat-európai országokban. Ugyanakkor Szerbia a délszláv háborúk után egyértelműen elindult a fejlődés útján, egyre jobb infrastruktúrával várja a turistákat.
A látnivalók egy jelentős része magyar vonatkozású, már csak azért is, mert az ország fejlettebb északi fele (a Vajdaság) 1920-ig Magyarországhoz tartozott. A körutazás színesítésére beiktattuk a kelet-horvátországi Eszék, Vukovár és Újlak városát, valamint a délnyugat-erdélyi Herkulesfürdőt. Ezek a fontos turisztikai célpontok nem szerepelnek a horvát és az erdélyi programjainkban, mivel elég távol vannak azon körutazások útvonalától, Szerbiához való közelségük okán viszont ebben a programunkban meg tudjuk mutatni őket utasainknak.
Elutazás Székesfehérvárról a Piac téri parkolóból reggel 5.15-kor. Budapestről az autóbusz 6.30-kor indul a Déli pályaudvartól. Utazás a Kecskemét – Szeged – Röszke útvonalon Szerbiába. Első megállónk a határ után a híres üdülőhely, Palics. Ez a kisváros már az Osztrák-Magyar Monarchia idején fontos fürdőváros volt a Palicsi-tó partján, akkor épültek szép épületei nagyrészt magyaros szecessziós stílusban. A közös séta után a közeli Szabadka megismerése következik. Szabadka a Trianon előtti Magyarország harmadik legnagyobb városa volt, mind a mai napig a szerbiai magyarok kulturális központja. A soknemzetiségű város gazdag építészeti örökséggel rendelkezik, fő nevezetessége a pompás városháza, a magyarországi szecesszió remekműve. A városnéző séta után lesz szabadidő is, majd a Tisza-parti Zentára utazunk.
Zentát a Vajdaság „legmagyarabb” városának tartják, a lakosság döntő többsége még ma is magyarnak vallja magát. A város fő nevezetessége a zentai csata emlékkilátója a hatalmas városháza tornyában. Itt a szép kilátás mellett a helyiek bemutatják a magyar történelem egyik legfontosabb győztes csatáját. 1697-ben a város mellett mértek döntő csapást Savoyai Jenő herceg katonái a törökökre, és ezzel vált véglegessé Magyarország török uralom alóli felszabadítása.
Szállás Újvidéken (2 éj).
Kirándulás Horvátországba. Délelőtt az Újlaki család ősi fészkével ismerkedünk. A Duna fölé emelkedő, egykor hatalmas várból mára csak falak és egyes épületek maradtak meg. A várnegyed területén megnézzük azt a szép neogótikus templomot, ahol a nándorfehérvári diadal hadvezére, Kapisztrán Szent János síremléke található, majd lehetőség lesz a várkastélyban berendezett történeti múzeum megtekintésére.
Ezt követően Kelet-Horvátország legnagyobb városa, Eszék felé vesszük az irányt. Útközben pihenőt tartunk Vukováron, ahol lehetőség lesz felmenni a délszláv háború emlékére felújított vukovári víztoronyba (érdekes múzeum és panoráma-kilátó). Délután városnézés Eszéken: a várnegyed egészen különleges barokk épületegyüttese, a katedrális, a belváros szecessziós palotái és a Dráva-parti hangulatos sétány.
A délelőttöt Újvidéken, a Vajdaság fővárosában, Szerbia második legfontosabb városában töltjük, mely 2022-ben az „Európa Kulturális Fővárosa” cím birtokosa volt. A város fő nevezetessége a Péterváradi erőd, melyet a Habsburgok a törökök 1692-es kiűzése után építettek, ez lett a birodalom egyik legnagyobb erődítménye. Érdemes körbesétálni a várfalakon, szép panoráma nyílik Újvidékre, a Dunára és a környező tájra. (Figyelem: az erődbe autóbusszal nem lehet felmenni, a kiszállító helytől 200 lépcső vezet fel – 5-10 perc. Aki a lépcsőzést nem vállalja, annak saját költségen taxival lesz lehetősége felmenni.)
Az erőd megtekintése után séta Újvidék hangulatos belvárosában, szabadidő, majd utazás a Duna mentén Újvidék Szentendréjére, Karlócára. Ismerkedés a történelmi hangulatú kisvárossal (ortodox katedrális, Karlócai béke emlékkápolnája stb.).
A délutáni órákban a Fruška Gora (magyarul a Tarcal-hegység) híres kolostoraival ismerkedünk. Ezek a szerb ortodox kolostorok a XV-XVIII. században épültek, valaha 30 körül volt a számuk, ezek közül 17 maradt fenn. Látogatás 2-3 kolostorban (szép épületek, gyönyörű freskók), majd továbbutazás Belgrádba, szállás (3 éj).
Autóbuszos és gyalogos városnézés a szerb fővárosban. A fő látnivaló a Kalemegdan-erőd (az egykori Nándorfehérvári vár), mely a Száva és a Duna összefolyása fölé épült. A közös program után lesz szabadidő is a belvárosban (elegáns üzletek, hangulatos kávézók, éttermek). A délutáni órákban a Duna-parti Zimonnyal ismerkedünk. A régi Magyarország talán legdélibb városa manapság már Belgrád egy városrésze, hangulatos utcácskái és híres folyóparti éttermei turisztikai vonzerőt jelentenek. Lehetőség lesz felmenni a millenniumi kilátóba, ahonnan szép panoráma nyílik a Dunára és a városra. A kilátót 1896-ban állították fel, a honfoglalás ezredik évfordulóján.
Barangolás Belgrádtól délre. Először Szendrő városába látogatunk, ahol Szerbia legnagyobb középkori vára található. Ez a település az 1400-as években Szerbia fővárosa volt, amikor a törökök 1459-ben elfoglalták a várat, az a független Szerbia megszűnését jelentette hosszú évszázadokra. Ismerkedés a Duna partján álló hatalmas erődítménnyel, melynek a keleti részén álló citadella egészen látványos.
Ezután a török veszély idején épült Manasija-erődkolostorhoz látogatunk. A különleges épületegyüttes templomát értékes középkori freskók díszítik.
Délután a szerb királyi család, a Karađorđević dinasztia városába, Topolára utazunk. Ismerkedés a városka nevezetességeivel, melyek közül kiemelkedik a pompás mozaikokkal díszített Szent György-templom, benne a Karađorđević mauzóleummal.
Búcsú Belgrádtól, utazás keleti irányba. Délelőtt egy római kori település, Viminacium maradványait nézzük meg. Az egykor 40.000 lakosú város fontos tartományi székhely volt, több érdekes épületet is megmutatnak majd a helyiek.
A következő megállónk egy pazar fekvésű várrom a Duna jobb partján, a magyar történelemben is szerepet játszó Galambóc vára. Galambóc városkánál kezdődik a Vaskapu Nemzeti Park. A Vaskapu Európa talán legnagyobb szurdokvölgye, 100 km-en keresztül több száz méter magas hegyek között kanyarog a Duna. Az országút vagy a folyóparton halad, vagy a sziklák tetején, a látvány végig lenyűgöző. Többször lesz fotószünet útközben. A legvadregényesebb rész a Kazán-szoros, ahol a Duna mindössze 150 méter széles.
Még a Kazán-szoros előtt megtekintünk egy érdekes régészeti lelőhelyet a történelem előtti korból. Az európai hírű Lepenski Vir neve egy különleges kőkorszaki kultúrával forrott össze; múzeuma a legjobbak közé tartozik Szerbiában.
A nap zárásaként a Kladovo
mellett található Trajanus híd maradványait nézzük meg. Szinte hihetetlen, hogy
már az ókorban, Trajanus római császár uralkodása alatt híd épült a Dunán itt,
ahol a folyam 1 km széles. Szállás a Duna-parti Kladovo városában (1 éj).
Körutazásunk megkoronázását jelenti a délelőtti 2 órás hajókirándulás a Dunán. A hajóról csodálatos panoráma nyílik a Vaskapu, a Kazán-szoros fenséges hegyvilágára. Jól látszik majd a Duna román oldalán Decebal dák király monumentális, sziklából kifaragott fejszobra.
A hajózást követően búcsú Szerbiától, átkelés Romániába, és továbbutazás a közeli Herkulesfürdőre. Ez a hatalmas hegyek között fekvő kisváros az Osztrák-Magyar Monarchia idején a birodalom egyik leghíresebb fürdőhelye volt, nagyszerű paloták, szállodák épültek. Ezeket az épületeket az utóbbi években elkezdték felújítani, még nincsenek kész a munkálatokkal, de ez az épületegyüttes így is jelentős turisztikai értéket képvisel.
A herkulesfürdői közös séta és szabadidő után indulás hazafelé a Karánsebes – Temesvár – Nagylak – Szeged – Kecskemét útvonalon. Érkezés Budapestre, majd Székesfehérvárra a késő esti órákban.
10. éve folyamatosan a Fehérvár Travel kínálatában