A körutazás Románia északi részének különböző történelmi régióit mutatja be utasainknak. Megcsodálhatjuk majd Bukovina hangulatos falvait, híres kolostorait, Máramaros szép tájait, ősi fatemplomait, Észak-Erdély néhány nevezetességét. Ellátogatunk a távoli Moldvába is, hogy ízelítőt kapjunk a magyar nyelvterületből már a nyelvújítás előtt kiszakadt moldvai csángó magyarok kultúrájából, archaikus nyelvéből, és felfedezzük majd a Partium számos magyar irodalmi emlékhelyét. Itt döbbenhetünk majd rá arra, hogy a trianoni békediktátumban milyen szégyenletes módon húzták meg a határokat a nagyhatalmak, hiszen nyilvánvalóan ennyi irodalmi zseni csak magyarok lakta vidéken születhetett. (A Partium a szülőhelye a legnagyobb magyar költők közé tartozó Arany Jánosnak és Ady Endrének, valamint a Himnusz írójának, Kölcsey Ferencnek, és a nyelvújítás vezéralakjának, Kazinczy Ferencnek is.)

1. nap: Nagyszalonta

Elutazás Székesfehérvárról, a Piac téri parkolóból reggel 4.30-kor. Budapestről az autóbusz 5.45-kor indul a Déli pályaudvartól. Utazás a Szolnok – Békés – Sarkad útvonalon a határ menti Nagyszalontára, Arany János szülővárosába. A valaha színmagyar városban még mindig 50% felett van a magyarok részaránya. Látogatás a Fő tér melletti Csonka-toronyban berendezett Arany János-emlékmúzeumban, amelyet még a költő fia, Arany László hozott létre apja halála után. Ezt követően rövid szabadidő, illetve lehetőség elsétálni a költő szülőházához.
A déli órákban továbbutazás Nagyvárad érintésével Marosvásárhelyre, szállás (1 éj).

2. nap: Maros völgye, Békás-szoros, moldvai csángó magyarok

Utazás kelet felé a Maros szép völgyében Szászrégen és Gyergyószentmiklós városokon keresztül. Átkelünk a Kárpátokon, közben egy sétát teszünk a vadromantikus Békás-szorosban. A Békás-patak szurdokának nincs párja az egész Kárpátokban, drámai hatásúak a 200-300 méter magas, szinte függőleges sziklafalak jó egy kilométeren keresztül.
A történelmi Erdély területét elhagyva a kora délutáni órákban érkezünk meg a moldvai csángó magyarok földjére. Sajnos a mai Magyarországon nagyon kevesen tudnak erről a kis népcsoportról (néhány tízezer emberről van szó). A többi csángó népcsoport (gyimesi csángók, hétfalusi csángók) olyan vidéken él, amely Trianon előtt Magyarország része volt, a moldvai csángók viszont Moldvában, olyan területen, amelyik nem tartozott Magyarországhoz. Ők már a kivándorlásuk idején, az 1700-as években kiszakadtak a magyar nemzetből, és kimaradtak az 1800-as évek elején lezajlott nyelvújításból. Az itteni falvak fő vonzereje éppen az itt élő emberek archaikus beszédmódja, ők a nyelvújítás előtti ősi magyar nyelvet beszélik, amelybe azért jó pár román szó is keveredik.
A csoport Pusztinán, az egyik legtipikusabb csángó faluban részt vesz egy folklór programon, amelyhez egy helyi specialitásokból álló ebéd is tartozik. A falu lakóival való találkozás életre szóló élményt jelent az utasoknak. Lehetőség lesz sétára a faluban és a gyönyörű szép Szent István-templom megtekintésére is.
Továbbutazás a Keleti-Kárpátok lábainál fekvő Piatra Neamt városba, szállás (1 éj).

3. nap: Bukovinai kolostorok

Utazás Románia legészakibb részébe, Bukovinába, amely 1918-ig Ausztria része volt, manapság Románia egyik legvonzóbb vidéke. Szép a táj, hangulatosak a falvak, jól karbantartott, takaros házakban élnek az emberek, és az egészet megkoronázzák a világhírű erődszerű kolostorok, melyeket az UNESCO már 1993-ban a világörökség részévé nyilvánított. A gyönyörű szép freskók a templomok belső és külső falán a Biblia történeteit mesélik el.
A nap folyamán egy kis körutazást teszünk Bukovinában, melynek során legalább 4 kolostort megnézünk a legjelentősebbek közül (Sucevita, Moldovita, Voronet, Humor kolostorai). Szállás egy szép fekvésű bukovinai kisvárosban (1 éj).

4. nap: Beszterce, Nagybánya

Búcsú Bukovinától, utazás szép hegyvidéki tájakon nyugat felé. A Keleti-Kárpátok egyik fontos átkelőjén, a Borgói-hágón keresztül érünk vissza Erdélybe. Késő délelőtt rövid séta Észak-Erdély legjelentősebb szász városában, Besztercén (ódon hangulatú városmag, lábasházak a főtéren, gótikus evangélikus templom – tornya a legmagasabb Erdélyben).
Ezt követően továbbutazás Dés érintésével Máramaros megye székhelyére, Nagybányára. A város szép fekvése a XIX. század végén számos festőt vonzott ide, a nagybányai festőiskola a magyar képzőművészet legjelentősebb központja volt. A történelmi óváros bebarangolása mellett lehetőség lesz az európai színvonalú Szépművészeti Múzeum megtekintésére, ahol nagyrészt a művésztelep festőinek képei vannak kiállítva (Hollósy Simon, Ferenczy Károly, Iványi-Grünwald Béla, Czóbel Béla stb.). A város másik nagy attrakciója kapcsolatban van a bányavárosi múlttal. A szintén európai színvonalú Ásványtani Múzeum az új városrészben, a kommunizmus idején felépült betonvárosban található (meghökkentően szép és érdekes ásványritkaságok, kristályok, egyedülálló kőzetek).
Szállás Nagybányán (2 éj).

5. nap: Koltó, Desze, Barcánfalva, Máramarossziget, Szaplonca

Kora délelőtt átruccanunk a szomszédos magyarlakta faluba, Koltóra. Itt található az egykori Teleki-kastély, ahol Petőfi Sándor és Szendrey Júlia 1847-ben a mézesheteiket töltötték. Itt született többek között a magyar irodalom egyik legszebb szerelmes verse, a „Szeptember végén”.
Az emlékkiállítás megtekintése után utazás a Gutin-hágón keresztül a Mára folyó völgyébe. Itt kezdődik az igazi Máramaros, ahol a falvakban sok helyen megőrződött a népi építészet, a hagyományos életmód, a színes népviselet. Itt még láthatóak a jellegzetes faházak, a hatalmas faragott fakapuk és a híres ortodox fatemplomok, melyek egy részét az UNESCO a világörökség részévé nyilvánította. Ezek egyikét megnézzük Desze faluban.
A következő úticél az Iza folyó völgyében fekvő Barcánfalva, ahol látogatást teszünk a gyönyörű szép új kolostorban. A pompás épületegyütteshez egy érdekes néprajzi múzeum is tartozik.
Délután Máramarossziget városával ismerkedünk. Trianon előtt ez a település volt Máramaros székhelye, egyúttal Kelet-Magyarország egyik leggazdagabb városa. Erre emlékeztet a városközpont számos szép épülete. A közös séta után szabadidő, ezalatt az érdeklődőknek lehetőség a város melletti skanzen (Máramarosi falumúzeum) megtekintésére.
Ezt követően a Tisza völgyét követjük nyugat felé, hogy a nap zárásaként megnézzük Szaploncán a kuriózumnak számító Vidám temetőt.

6. nap: Szatmárnémeti, Nagykároly, Kaplony, Érmindszent, Érsemjén

Utazás Szatmár megye székhelyére, Szatmárnémetibe, melynek lakossága 1910 körül még 95%-ban magyar volt, mára sajnos 40% alá csökkent a magyarság részaránya. Délelőtt megcsodáljuk az óváros gyönyörű főterét a katolikus katedrálissal, majd elszörnyedünk a kommunizmus idejében felépült új városközpont bizarr főterén.
Ezután a még mindig magyar többségű Nagykároly városába utazunk, ahol megnézzük a nagyszerűen felújított Károlyi-kastélyt. Nagykároly mellett található a magyarlakta Kaplony község, melynek ferences rendi templomát Ybl Miklós tervezte, a templom alatt található a Károlyi család ősi kriptája, több díszes szarkofággal.
A következő állomás egy pici falu, Érmindszent, ahol Ady Endre nádfedeles szülőházát és a mellette lévő kúriában található érdekes Ady-kiállítást nézzük meg. Végül a nagy nyelvújító, Kazinczy Ferenc szülőfalujába, Érsemjénbe látogatunk, ahol a Kazinczy-emlékház megtekintésével búcsúzunk a Partiumtól. Átkelés Magyarországra, majd hazautazás a Debrecen – Szolnok útvonalon. Érkezés Budapestre és Székesfehérvárra a késő esti órákban.

12. éve folyamatosan a Fehérvár Travel kínálatában